Harsányi Zsolttal, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnökével beszélgettünk.
A szövetség és az Agroinform.hu a napokban együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében az Agroinform.hu a MEGFOSZ hivatalos online médiapartnere.
Nagy utat tett meg a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége az 1999-es megalakulása óta: sokáig azt feltételezték róluk, hogy csupán saját pillanatnyi piaci érdekeiket képviselik. Mára bebizonyosodott, hogy a magyar mezőgazdaságnak is jobb az, ha előre elmondják valamiről a véleményüket – hangsúlyozta Harsányi Zsolt. Most már el is fogadják – tette hozzá.
Nagyon jó a kapcsolatuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, ahol meghallgatják, mi a szakma, illetve a felhasználók piaci igénye a gazdaságosabb termelés érdekében. Például a mezőgazdasági géptámogatásokkal kapcsolatban. Ezek egy részét be is építették az új pályázati kiírásokba.
A saját bőrén is érzi
Tapasztalja-e azt, amit a gépforgalmazótól lehet hallani, hogy a pályázatok szinte agyonvágják a forgalmukat, mert amikor bejelentenek egy pályázatot, onnantól kezdve mindenki kivár – kérdezte az Agroinform.hu.
„Hogyne tapasztalnám! Az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépforgalmazó cég, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetőjeként a saját bőrömön is érzem.” És ezen nem tud segíteni segíteni a MEGFOSZ. Csak ismételten elmondják idevágó észrevételüket, milyen fontos volna, hogy amikor bejelentenek egy pályázatot, számolnának a határidőkkel is.
A mezőgazdasági gépforgalmazók szövetsége önkéntes alapon szerveződött, „senkinek sem kötelező belépni”. Nagy erőt képviselnek, hiszen 96 tagszervezetüktől származik a Magyarországra bekerülő mezőgazdasági gépek több mint 90 százaléka. „Azt gondolom, hogy aki nem tagja a MEGFOSZ-nak, az gyakorlatilag nem is létezik, nincs jelen a magyar mezőgazdaság gépesítési fejlesztésében” – jelentette ki.
A tagsággal járó kötelezettségekre, illetve előnyökre vonatkozó kérdésünkre az elnök kifejtette: minimális tagdíj-fizetési kötelezettséggel jár. Az előnyöket sorolva pedig elmondta: a szövetségbe tartozókat igyekeznek minden információval ellátni, hiszen „ez a legnagyobb úr manapság”. Van weboldaluk, hírlevelük, és „e-maileket is nagyon sokat küldenek, hiszen az információ akkor információ, ha gyorsan odakerül a tagtársakhoz”. Szoros kapcsolatban állnak egymással – „bár nyáron kicsit lazábban, hiszen mindenki arat” –, a központi iroda naponta küld különböző információkat a támogatási lehetőségekről, a tanulók beiskolázási lehetőségeiről vagy a különböző kiállításokkal kapcsolatban. „Folyamatosan bombázzuk őket információval, amiből aztán profitálni tudnak.”
A tagság megoldásra váró problémáit pedig a javaslataikkal együtt eljuttatják az agrárkamarának, a minisztériumoknak, az illetékes műszaki intézeteknek, egyetemeknek, szem előtt tartva, hogy „szerintünk mi az, ami tovább viszi a magyar mezőgazdaságot”.
100 LE fölötti a vásárolt traktorok átlaga
A kérdésre, mire a legbüszkébb, amit a MEGFOSZ-nak sikerült elérnie, azonnal rávágta: az, hogy a magasabb lóerejű kategóriát képviselő gépek is be tudtak kerülni a pályázatokba! Elmondták a döntéshozóknak, hogy „a civilizált világban évente 2-3 lóerővel növekszik az erőgépek átlag lóereje”. Németországban például ez a mutató már 143 LE, egyre nagyobb, erősebb, hatékonyabb gépeket helyeznek üzembe.
Magyarországon az ’50-es években a 25 lóerős traktor volt a jellemző, most már a legkisebb kertészeti traktor is 110-120 lóerős. És ez fontos előrelépés, hiszen így egy menetben akár három munkafázist is el lehet végezni.
Bebizonyosodott, hogy nem helytálló az a kis traktorokat preferáló elképzelés, mely szerint ezáltal majd több munkahelyet teremtünk, több dolgos kézre lesz szükség! Tudomásul kell venni, hogy ma már nincs elég munkaerő a piacon – hangsúlyozta az elnök.
Most már egyébként Magyarországon is jóval 100 lóerő fölött van a vásárolt traktorok átlaga.
Még felpöröghet a forgalom
A jelen és a jövő kilátásait illetően elmondta: adataik szerint az idei év első felében csökkent a mezőgazdasági gépek forgalma az előző esztendőhöz képest. „De ha akarunk, tudunk olyan évet találni, aminél az idei sokkal jobb” – jegyezte meg. Arra számít, hogyha beindulnak a már kilátásba helyezett támogatások, akkor még felpöröghet a forgalom.
Ami segíti a gazdálkodókat, az a növekedési hitelprogram, hiszen a hiteles gépeladások 90-95 százaléka ez által megy. Ami pedig nagyban gátolja őket, a termények és termékek alacsony ára.
A géppiac erősödését szolgálja majd az is, „ha ez a föld utáni huzavona rendeződni fog”: 100-200 ezer hektárt érint a közeljövőben a tulajdonosváltás. Jelenleg az az áldatlan helyzet, hogy a tulajdonos szeretné minél előbb megművelni a földet, akinek pedig érvényes szerződése van rá, az minél később akarja átadni. Tehát ha egyértelmű lesz, ki fog gazdálkodni a földterülten, az jó hatással lesz a beruházásokra.
Legyél te is mezőgépész!
A MEGFOSZ felismerve, hogy „nincs elég traktoros, nincs elég megfelelően képzett munkaerő, aki dolgozna a mezőgazdaságigép-kereskedőknél, nincs elég üzemeltető mezőgazdasági gépész”, 2015 januárjában elindította a Legyél te is mezőgépész! elnevezésű programját. Az azóta eltelt alig több mint másfél évben sikerült elérniük, hogy nem csökkent tovább, sőt valamelyest nőtt is a beiskolázás a mezőgazdasági gépész szakközépiskolákba, illetve a szakirányú egyetemekre.
És amire a leginkább büszkék, hogy egyre többen megmaradnak a szakmában. „Hiszen az a mezőgazdasági gépészet legnagyobb problémája, hogy akik itt végeznek, azokat az ipar minden területén, minden országban nagyon szívesen fogadják.” A MEGFOSZ azt szeretné elérni, hogy ezek a fiatalok a magyar mezőgépész iparban maradjanak.
Ennek érdekében támogatják gyakorlati képzésüket: ösztöndíjakkal, munkalehetőségekkel, de például azzal is, hogy elküldik őket tapasztalatszerzésre „mondjuk a hannoveri Agrotechnica Kiállításra”, az egyetemistáknak szakmai segítséget adnak diplomamunkájuk megírásához is.
A kérdésre, hogy a MEGFOSZ elnökeként mi a személyes célja, Harsányi Zsolt a szövetség legfőbb feladatának megvalósítását nevezte meg, vagyis hogy „korrekt piacon működjön a magyarországi mezőgazdasági gépesítés, és ahol persze megfelelő a mezőgépészek utánpótlása is”.
Forrás: Agroinform
